„A Horthy-rendszer 1920 és 1944 között nem volt jogállam, mert olyan törvényeket léptetett életbe, amelyek – az e napokban a Parlament előtt lévő törvényjavaslat kifejezésével élve – nem „méltóak a demokratikus jogállam eszméihez”.
A jogegyenlőség elvét a Horthy-korszakban származási alapon, nyíltan kimondva, tételesen és programszerűen megsértették. A teljesség igénye nélkül említem meg, hogy a Horthy-rendszer (1) 1920-ban zsidókvótát vezetett be a felsőoktatásban, majd (2) a harmincas évek során tucatjával hozta a zsidótörvényeket, amelyek az ország polgárainak százezreit – származási alapon – kizárta a választójogból és a munkához, oktatáshoz és tulajdonhoz való jogok egész sorából.”
Kálmán C. György: Teleki mély gondolatai – 2012. október. 16.
Nem a miniszterelnöki tárgyalóasztalnál vagy egyetemi dolgozószobában (térkép előtt) pózol, hanem idétlen jelmezben, karddal a kézben. Nemcsak szánalmas és mulatságos, hanem nagyon jellemző is. És mik azok az aranyigazságok, amiket Teleki mond, és amiket meg kellene szívlelnünk?
Horváth Aladár: az ellentüntetők nem értenek egyet az új-Horthysta rendszerrel – 2012.10.16.
A roma jogvédő szerint semmilyen provokációra nem válaszolnak erőszakkal a Jobbik miskolci akciójára szerveződő ellendemonstrálók.
A mementócikkek minden esztendőben hoznak valami új, megrendítő részletet nemzeti tragédiánk e sorsfordító napjáról, 1944. október 15-ről. Ez évben képviselők – leginkább persze a magukat hungaristának vallók – próbálkoztak a Horthy-emlékév megszavazásával. Csak éppen a valóság néhány intelméről feledkeztek meg.
Niedermüller Péter: 1944. október 15. – 2012 október 15.
Ma, amikor ez a rövid jegyzet megjelenik, van a 66. évfordulója a nyilasok hatalomátvételének. A történeti események ismertek. Horthy sikertelen és dilettáns módon megszervezett kiugrási kísérlete után a nyilasok átvették a hatalmat, Szálasi október 16-án kormányalakítási megbízást kapott Horthytól, megalakította a Nemzeti Összefogás Kormányát (ha lenne a Fidesznek valami minimális történelmi érzékenysége…), s egészen 1945 áprilisáig bitorolta a hatalmat. Már Szálasi október 15-én este elhangzott hadiparancsát követően megindult a budapesti zsidók gyilkolása; a nyilas uralom alatt pedig mintegy nyolcezer zsidót gyilkoltak le a fővárosban.
